Igen, tudom, már vagy két hete nem írtam, erre többen is felhívták a figyelmemet. Az ügy hátterében semmiféle rossz hír nincs, de még csak rossz hangulat se, sőt. Egyszerűen csak pörögtek az események, minden napra jutott valami és az igazat megvallva most is inkább egy gyors összefoglalóval szeretnék előállni, nem pedig egy részletes beszámolóval, ami a szavakat illeti. A képekkel megpróbálok kevésbé fukarul bánni.
Sopot tengerpart (2011.06.19.)
Nos, az elmúlt két hetem majdnem felét Varsóban töltöttem, ún. on-arrival tréningen.
Íme a csapat:
A második világháború folyamán Varsót valóban földig rombolták, így minden, ami a Stare Miastoban látható az remake. Azonban remake, vagy sem, nekem nagyon tetszett. A folyópartján modern hidak, az utcákon csak úgy zsizsegnek-zsezsegnek az emberek (no, meg néha a zombik, lásd alább), az egész város él és mozog, tele van parkokkal, terekkel és égbemászó épületekkel.
Modern hidak - színváltósak
Zombik és mi
Az egyetemre irigykedtem, Chopin szívét majdnem láttam. A lengyelek viszont teljesen képtelenek szépnek és jónak látni a fővárost. Eddig akárkinek megemlítettem, rögtön elkezdte húzni a száját, mondani, hogy semmi nem eredeti és hogy egyébként is Krakkó az igazi.
Egyetem - Varsó
Ami rossz tapasztalat, hogy cigányozni sajnos nem csak Magyarországon divat. Épphogy csak megismertem a Lengyelországba újonnan érkezett önkénteseket, a keleti blokk máris közös témára lelt... Az az igazság, hogy hihetetlen fáradt voltam és azt hiszem nem is azért kezdtem aktív ellenállásban, mert így láttam jónak. Egyszerűen fájt és dühített, hogy még itt is... Aztán a vonaton visszafele jövet összebarátkoztunk egy kedves nénivel, aki szintén rázendített, abból egy fokkal sikeresebb beszélgetés lett, én is kevésbé lendültem bele a habzó szájú liberális szerepbe, inkább empatizálni próbáltam és ő is nyitottabbnak bizonyult az én álláspontom befogadására.
Aztán hazaértem Gdyniába és valahogy tényleg azzal a biztonságérzettel jöttem ide vissza, mint amikor hazajön az ember. Íme Ginta és Erdinc, a két vigyori:
Sopot tengerpart (2011.06.19.) Ginta, Erdinc, Rafael
Alina tegnap reggel hazament Olaszországba. Ez jobban megrázott, mint gondoltam. Sikerült átéreznem hirtelenjében az élet ideiglenességét és hogy kilenc hónap mennyire rövid idő. Már egy hónapja itt vagyok és szinte észre se vettem, rohannak a napok és érzem, hogy kilenc hónap egyszerre túl kevés és túl sok. Túl sok ahhoz, hogy az ember csak úgy egyszerűen továbblépjen, de túl kevés ahhoz hogy állandóra berendezkedjen. A búcsúbuliról beszéljenek a képek:
Alina, lufi, én
Kasia - harc
Itt az a játék, hogy Alina az orromba próbálja dugni az ujját...
Kasia - béke
És hogy miért jön most nem sokára hosszabb hallgatás, mint eddig? Mert itt lesz Peti 10 napot. Aztán egy hetet Mamával töltök Zakopane-ban/Krakkóban. Majd két hét gyerektábor következik. Így legközelebb jó egy hónap múlva jelentkezem.
ELSŐ alkalommal voltatok kint a tengerparton?
VálaszTörlésa tengerpart 3 percre van. szóval majdnem minden este kinézünk. de Gdanskba és Sopotba csak ritkábban. de nem értem, tán félreérthető voltam? :)
VálaszTörlésNekem Varsóról a legközelebbi élményem, hogy brutális elkerülő úthálózat van mellette, amelyen ha az ember nem figyel, el lehet keveredni (különösen éjjel 2 és 4 között).
VálaszTörlésEgyébként a cigányozásról annyit, hogy sokakat én nem tudok hibáztatni. Az ember kategóriákat gyárt és ez egyszerű módja a veszély távoltartásának. Kicsit olyan ez, mint amikor azt mondjuk, hogy a cápa veszélyes és félni kell tőle. Aztán egy évben van mondjuk 10 cápatámadás a világon. Azt nem mondjuk, hogy a kutya veszélyes, pedig sok ezer kutyaharapás van egy évben a Földön, valószínűleg sokkal több halálos áldozata is van a kutyatámadásoknak. Csak a kutyát ismerjük, megszelídítettük és azt mondjuk, hogy nem a kutyákkal van a baj, hanem csak azzal az egy kutyával. Míg szegény cápákat egy kalap alá vesszük, hogy veszélyesek.
Múlt héten betörtek az alsó szomszédomhoz. Láttam az egyik elkövetőt. 17-18 év körüli cigány srác volt. A sértettben ez fog megmaradni, és ha megy a körúton, megnéz majd magának minden ilyen korú cigány fiút, mint az ő potenciális betörőjét. És nehéz ezért hibáztatni, mert az ember alapvetően így működik.
1. bajom van az analógiákkal általában. sokszor nem visznek közelebb a megértéshez. (ez pedig kifejezetten szarul hangzik, ha értelmezni próbálom: "a kutyát ismerjük, megszelídítettük")
VálaszTörlés2. az hogy meg tudjuk érteni bizonyos aspektusait annak, hogy hogyan kerül egy képzet (ami adott esetben hibás) az emberek fejébe, azt jelenti, hogy akkor jól van az úgy?
3. itt nem ugyanarról van szó, egyébként. nem kezdek el pl. a cápákról beszélni egy tök új társaságban várhatóan, mert nem jut eszembe. az is más, hogy a vonaton vagy egy teljesen új társaságban ez kb. az indító szöveg, mint az angoloknál az időjárás... és a várható eredmény, hogy mindenki egyet fog érteni. nekem ez az ami még annál is kevésbé tetszik, mint amikor emberek szimplán előítéletesen gondolkodnak.
1. A kutya mi vagyunk, tehát könnyen értelmezhető
VálaszTörlés2. Nem hinném, hogy jól van, csak éppen toleranciára nem jó módszer az a nevelés, hogy elmondjuk valakinek, hogy rasszista. Nagyon nehéz kérdés persze, hogy mi a jó módszer. Hogyan kell az ilyen emberekkel beszélni, hogyan kell úgy pofozgatni a véleményüket, hogy ne meggyőzni akard, hanem legalább közelíteni egy elfogadhatóhoz. Szerintem erre semmiképpen sem jó módszer a teljes szembehelyezkedés.
2. Ez olyan, mint Magyarországon taxiba ülni. A taxis könnyen elkezd cigányozni, mert tudja, hogy az esetek többségében ez bejön, lehet beszélgetni róla, és nem lő mellé nagyon. Persze szomorú, hogy ez van, és ezt nem szabad elfogadni. De pusztán az emberek véleménye nem fog megváltozni attól, hogy elmondjuk nekik, hogy ne legyenek előítéletesek. Túl sok a feszültség valószínűleg a lengyel társadalomban is.
na már megint sikerült egy nagyon távoli pontról nagyon hamar eljutni Mirkó kedvenc témájához...
VálaszTörlés1. igen és akkor egy csúnya kérdés: a cigányokat meg kellene szelídíteni? pontosan milyen módszerekkel? tudom, hogy nem így érted, csak azt szeretném jelezni, hogy félre tud vinni, ha embercsoportokat állatokhoz vagy bármi máshoz hasonlítunk. mert senki nem tudja, hogy pontosan meddig akarod vinni az analógiát, talán még te magad se.
VálaszTörlés2. senkinek nem mondtam, hogy rasszista, szóval ez hibás feltételezés. de még itt a blogban sem írtam ilyesmit senkiről. a tevékenységet jelöltem meg, amit csinálnak (cigányozás) és nem a személyt minősítettem, itt nagy a különbség. és azt hiszem, hogy az utóbbi esetben (a vonaton a nénivel) nem is szembehelyezkedtem, hanem inkább új szempontokat adtam neki az értelmezéshez. Azaz elmeséltem pár valós történetet, amiben én azt hiszem egész pontosan megértettem, hogy az adott cigány családban mi történik és miért iszonyatosan nehéz változtatni a kialakult helyzeten és meséltem olyan cigány ismerőseimről, akik egyáltalán nem felelnek meg a sztereotípiának és arról, hogy ők milyen problémákba ütköznek lépten-nyomon és hogy ez milyen nehéz tud lenni. Egyébként úgy éreztem, hogy ezzel célba találok, hogy érti, amit mondok és hat rá. (A korábbi esetben is ezzel próbálkoztam, de túl fáradt és ideges voltam ahhoz, hogy kellőképpen bevehető legyen, amit mondok.)
3. szerintem pedig rohadtul számít. nekem vannak nagyon is jó tapasztalataim, amikor úgy éreztem, hogy a másikra hatok azokkal a történetekkel, szempontokkal, amiket elmesélek. de nem akarom azt állítani, hogy azért csinálom, mert feltétlen így látom jónak. azért csinálom, mert nem tehetek mást. mert engem bánt, amikor egy egész embercsoportot ilyen módon minősít valaki és hihetetlenül pocsékul és gyávának érezném magam, ha nem ezt tenném.
Mikor lesz új bejegyzés? Itt már tömegek tüntetnek Budapest utcáin, hogy nincs mit olvasniuk.
VálaszTörléstúl hosszú a hosszúúúúság
VálaszTörlésigeeen, tudom. :( folyton eszembe jut, de most meg már annyi minden történt, hogy nem is tudom hol kezdjem..
VálaszTörléskataaa! írj! vagy legalább rakj ki képeket. pusz (:
VálaszTörlésok, akkor írok egy bejegyzést a gyerektáborról.
VálaszTörlésmegtörtént. :)
VálaszTörlés